Díjköteles súly kiszámítása légi, tengeri, közúti és vasúti szállítás szerint
A súly és a térfogatsúly megkülönböztetése
Az „amelyik nagyobb” (vagy „a fuvarozó döntése alapján”) kifejezést fontos észben tartani az árcukikkek légi, tengeri, közúti vagy vasúti szállításával járó költségek kiszámításakor. Ennek az az oka, hogy a fuvarozó mindig két különböző mért értéket vesz figyelembe (a szállítmány tényleges súlyát és térfogatsúlyát), és a díjköteles súly kiszámítását a nagyobb érték alapján végzi el.
Kapjon logisztikai betekintést e-mailben
Iratkozzon fel havi piaci frissítéseinkre, és kapjon meghívást exkluzív webináriumokra, ahol szállítmányozási szakértőink válaszolnak a globális kereskedelemmel kapcsolatos kérdéseire.
Ne becsülje alá a szállítmány súlyát
Magas áruszállítási díjak esetén különösen fontos tisztában lenni az árucikkek díjköteles súlyával, függetlenül attól, hogy légi, tengeri, közúti vagy vasúti szállítást tervez. Azon szállítók, akik alábecsülik a díjköteles súlyt, nagy valószínűséggel kellemetlen meglepetésben részesülnek majd, amikor kézhez kapják a számlát. A pontos díjköteles súly és egyéb tényezők, például a szükséges szállítási idő ismerete emellett az optimális szállítási mód kiválasztásában is segíthet.
Két súlytípus
A fuvarozó két különböző súlytípust hasonlít össze. Az első a szállítmány tényleges bruttó vagy teljes fizikai súlya, a csomagolóanyaggal és raklapokkal együtt. Ez tehát a teljes szállítmány súlya, jellemzően kilogramban (kg) kifejezve.
A második típus a térfogatsúly (a szállítmány térfogata). Ezt szintén kilogramban fejezzük ki, azonban a szállítmány méretén (centiméterben megadott hosszán, szélességén és magasságán) alapul, amelyre sűrűségi arányt alkalmaznak. Ne felejtse az összes csomagot beleszámolni!
A szállítmány térfogatsúlyának kiszámítása
A szállítmányra alkalmazott sűrűségi arány a kiválasztott szállítási módtól függ.
Nézzünk egy példát, amelyben ugyanazt a küldeményt szállíttatjuk minden lehetséges módon, és számítsuk ki a térfogatsúlyát! A szállítmányunk két csomagbóláll: mindkét csomag 120 cm hosszú, 80 cm széles és 50 cm magas.
Légi szállítmányozás: 1:6 sűrűségi arány
- A képlet: ([H x Sz x M centiméterben]/6000) x a csomagok száma([120 x 80 x 50]/6000) x 2 = a küldeményünk térfogatsúlya 160 kg.
Tengeri szállítmányozás: 1:1 sűrűségi arány
- A képlet: ([H x Sz x M centiméterben]/1000) x a csomagok száma([120 x 80 x 50]/1000) x 2 = a küldeményünk térfogatsúlya 960 kg.
- A fentiek egy Less than Container Load (LCL) küldeményre érvényesek; Full Container Load (FCL) küldemény esetében a térfogatalapú díjat egy küldeményenkénti díj váltja fel.
Vasúti áruszállítás: 1:3 sűrűségi arány
- A képlet: ([H x Sz x M centiméterben]/3000) x a csomagok száma ([120 x 80 x 50]/3000) x 2 = a küldeményünk térfogatsúlya 320 kg.
Közúti áruszállítás: eseti forgatókönyv
- A sűrűségi arányok helyszíntől és fuvarozótól függően eltérhetnek, így a teljes körű tájékoztatásért egyeztessen az alkalmazni kívánt fuvarozókkal.
Mindig olvassa el az apróbetűs részt
Időről időre azt tapasztalhatja, hogy a fuvarozók különböző sűrűségi arányokat adnak meg, ez pedig a térfogatsúlyt is befolyásolja. Ha például a belföldi szállítás terén már van tapasztalata az 1:3 arány alkalmazásával, de egy adott küldeményre az 1:2 arány vonatkozik, akkor ugyanannak a küldeménynek a térfogatsúlya 333,33 kg-ról 500 kg-ra változik.
Mennyibe fog tehát kerülni a küldeményem szállítása?
Ne feledje az „a fuvarozó döntése alapján” és az „amelyik nagyobb” kifejezéseket, amelyek a tényleges súly és a térfogatsúly összehasonlítására utalnak, és amelyek azt jelentik, hogy a díj a magasabb számon alapul majd. Ennek a bevett ipari technikának természetesen egyértelmű okai vannak – egy repülőgépen például súlykorlátozások vannak érvényben, valamint a raktér is korlátozott, így a fuvarozónak a szállítmányok súlyát és térfogatát egyaránt szabályoznia kell.
Ha a szállítmány nagy méretű gépalkatrészeket tartalmaz, akkor nehéz, ugyanakkor sűrű is. A tényleges súly ebben az esetben valószínűleg meghaladja a térfogatsúlyt. Ha pedig a szállítmány különálló, poliszterol védőcsomagolásba csomagolt műanyag alkatrészeket tartalmaz, akkor könnyű lesz, de viszonylag nagy helyet foglal majd. Előfordulhat, hogy a térfogatsúly ebben az esetben meghaladja a tényleges súlyt.
A szállítmány díjköteles súlyának kiszámítása mindig a nagyobb érték, azaz a tényleges súly vagy a térfogatsúly alapján történik.
Infografika letöltése
Szeretne még több szállítmányozási történetet olvasni?
Minden hónapban megkapja a legfrissebb híreket a légi, tengeri és vasúti szállítmányozásról a postaládájába, valamint rendszeres meghívókat webináriumainkra.
Nehéz, nagy vagy szokatlan alakú áru szállítása
Útmutató kis- és középvállalkozások számára
Megvizsgálunk néhány olyan egyedi tényezőt, amit akkor kell figyelembe venniük a kis- és középvállalkozásoknak, amikor olyan szokatlan alakú vagy nehéz küldeménnyel találják magukat szemben, amely átlépi az áruszállítási súlyt.