A szállítmánybiztosítás magyarázata

2021 májusában Colombo (Srí Lanka) partjainál tűz ütött ki a vegyi anyagokat szállító MV X-Press Pearl teherhajó fedélzetén. Ez a katasztrófa arra emlékeztet bennünket, hogy szállítás közben minden értékes árucikk elveszhet és megsérülhet; mi több, a szállítmányt útközben akár el is lophatják.

A statisztikák szerint a légi közlekedés a legbiztonságosabb, a légi szállítmányozás azonban időről időre továbbra is károkkal és veszteségekkel járhat. A nagyobb horderejű események közé tartozik a Lufthansa Cargo 8640-es járatának 2010-ben bekövetkezett balesete, amikor a repülőgép a rijádi (Szaúd-Arábia) reptérre érkezve túl erősen csapódott a talajba, majd eltört, és az emiatt keletkező tűz megsemmisítette a repülőgép középső részét. A kapitánynak és az elsőtisztnek sikerült elhagynia a repülőgépet, de sérüléseket szenvedtek.

A szállítmányveszteségeknek a közúti balesetek minden évben jelentős százalékát teszik ki. Mindemellett a szállítmánylopás is egyre gyakoribb fenyegetésnek számít – ez a kamionos pihenőkben, az útszéli parkolás során vagy akár a kamiontelepen egyaránt előfordulhat. Előfordulhat, hogy fegyveres rablók térítenek el komplett járműveket és pótkocsikat, és amíg a sofőr pihenőt tart, felfeszítik a járművet, és eltávolítják annak tartalmát. A leggyakrabban eltulajdonított árucikkek közé tartoznak az élelmiszerek, az italok, az alkohol és a dohányáru, valamint az autóalkatrészek és az elektronikai cikkek.

A vasúti katasztrófák viszonylag ritkák, de 2021 márciusában például vonatkisiklások egész sorának lehettünk tanúi. Több mint 40, különböző szállítmányokat, többek között veszélyes anyagokat is szállító motorkocsi csapódott a dél-kaliforniai sivatag homokjába. Egy áruszállító vonat további 20 kocsija siklott ki Oroszország szibériai régiójában, és több mint 20 kocsi siklott ki a minnesotai Plymouth-ban – sérültek szerencsére egyik esetben sem voltak. És csupán néhány héttel később két áruszállító vonat ütközött egymásnak Csehországban.

Szállítmányveszteség a tárolás során is bekövetkezhet. A 2020-ban, Bejrút kikötőjében bekövetkezett raktárrobbanás a kb. 15 milliárd USD értékű anyagi kár mellett tragikus módon több mint 200 ember életét követelte, és a sérültek száma is 7500 körül volt.

A konténeres szállítmányokkal kapcsolatos veszteségek egy adott évben is jelentős eltérést mutathatnak. 2020-ban, amikor a COVID-19 világjárvány miatt az általános tengeri forgalom jelentősen alacsonyabb volt, egyetlen decemberi incidens során csaknem 2000 konténernek veszett nyoma. Ez az úgynevezett „konténerpusztítás” a ONE Apus teherhajón történt, Hawaii-tól 1600 tengeri mérföldre északnyugatra.

A konténerlopásokból eredő költségek a becslések szerint globális szinten több tízmilliárd dollárra rúgnak évente. 2015-ben a British Standards Institute 22,6 milliárd dollárra értékelte a konténerekkel kapcsolatos globális bűntényekből eredő költségeket, egy közelmúltbeli elemzésből pedig azt sugallja, hogy az Egyesült Államok már önmagában is egy 15-30 milliárd dolláros problémával küszködik.

Az EMEA régióban a konténerlopásos esetek 2018 és 2019 között megduplázódtak (az esetek száma 3981-ről 8548-ra emelkedett), és a Szállítmányozott Vagyontárgyak Védszövetsége (TAPA) szerint a főbb szállítmánylopási esetek értéke 641 200 dollár. Két külön incidens során több mint 2 000 000 dollár értékű autóalkatrészt loptak el a teherautókról Romániában és Németországban. Ami pedig a legmegdöbbentőbb, egy dél-afrikai létesítménybő csaknem 21 millió dollár értékben loptak el ékszereket és nemesfémeket.

A címlapokra kerülő tengeri katasztrófák és bűntények mellett a levegőben és a szárazföldön is rengeteg kisebb, néha teljesen hétköznapi veszteség történik. Habár minden esetben érdemes bizonyos lépéseket tenni a szállítmányveszteség elkerülése érdekében, a szállítás közbeni kárra vagy veszteségre lényegesen nagyobb az esély, mint mondjuk egy lakástűzre.

Ha egy konténer vagy valamilyen szállítmány leesik vagy eltörik, az fizikális károkat eredményezhet a szállítmányban. Mindemellett a nedvességből eredő károsodás is komoly kockázatot jelent – ezt általában a nyirkosság, a páralecsapódás, az eső vagy a behatoló tengervíz okozza. A rakományt ráadásul a szennyeződések és a fertőzések is károsíthatják, romlandó árucikkek esetében pedig hőmérséklethez kapcsolódó károkat szenvedhet. A pillanatnyi helyzetből fakadó fenyegetések állandó veszélyt jelentenek.

Az ilyen típusú szállítmányveszteségeket okozhatja többek között a nem megfelelő vagy elégtelen védőcsomagolás, a rossz konténertípus használata, a megfelelő hőmérséklet és páratartalom fenntartásának meghiúsulása egy hőmérséklet-szabályozott konténerben, a túltöltés vagy nem megfelelő súlyeloszlás és a helytelen címkézés (különösen a veszélyes árucikkek esetében), ami helytelen rakodáshoz, valamint biztonsági és felügyeleti hibákhoz vezet.

A fenti kockázatok tekintetében komoly érv szól egy megfelelő szállítmánybiztosítás megkötése mellett, ahelyett, hogy a nemzetközi áruszállítási egyezményekre hagyatkozna a kártérítést illetően.

Azonosítottunk néhány katasztrofális szállítmányesetet, valamint egyéb, hétköznapibb szállítmányvesztési eseményt, amelyek naponta előfordulnak a világ minden pontján. A szállítmányvesztés és -károsodás gyakran a gondatlanság, tapasztalatlanság, lustaság vagy költségmegtakarítást célzó rövidítőutak miatt következik be. A figyelmetlenség, a részletekre való oda nem figyelés, az elégtelen csomagolás és az opportunista bűnözők elkerülhetetlenül növelik a szállítóra leselkedő kockázatokat. Most tekintsük át, milyen óriási pénzügyi kockázattal jár, ha a nemzetközi áruszállítási egyezményekre hagyatkozik a kártérítést illetően, ahelyett, hogy megfelelő szállítmánybiztosítást kötne.

Ami azt illeti, a fenti események mindegyike bekövetkezhet, ha egy nemzetközi küldemény több kezelési ponton halad át. Egy út során több érintett fél vagy „kéz” is érintkezhet a küldeménnyel.

Ide tartoznak például a szállítmányt berakodó beszállítók és vállalkozók, vagy éppen a logisztikai szolgáltatók, akik a központi raktárakba szállítják, majd a raktárakból továbbszállítják a rakományt a tengeri kikötőbe vagy a repülőtéri terminálhoz. Ott vannak továbbá a rakodómunkások is, akik a kikötőben vagy repülőtéren kezelik az árucikkeket, majd felrakodják a hajóra vagy a repülőgépre. A szállítmányt mindemellett vámhivatalnoknak kell ellenőriznie és feldolgoznia, ezután pedig a rakományt vámraktárakon szállítják át. Amikor az árucikkek végül eljutnak a célországba, gyakran egy utolsó teherautós szállítás is szükséges, hogy eljussanak a címzetthez.

Habár a szállítmánnyal kapcsolatos károkra és elvesztésének esetére nemzetközi egyezmények vannak érvényben, a kifizetés jelentősen alacsonyabb az árucikkek értékénél. Ennez az az oka, hogy az áruszállítási felelősséghez kötődő visszatérítések általában a szállítmány súlyán, nem pedig az értékén alapulnak. Ami pedig a legfontosabb, hogy a szállítmány tulajdonosának bizonyítania kell, hogy a fuvarozó gondatlan volt – ez egy konfliktusokkal teli folyamat, amely akár hónapokba is telhet, és értelemszerűen mindig kizár minden típusú természeti katasztrófát vagy „vis maior” eseményt, amelyekért a fuvarozó soha nem vonható felelősségre.

Ahhoz, hogy megértsük, hogy a szállítóknak miért van szükségük szállítmánybiztosításra, tekintsük át a biztosítás nélküli, azaz a nemzetközi áruszállítási felelősségre vonatkozó egyezmények szerinti, a szállítmány súlyán alapuló kártalanítás, valamint a biztosítással együtt elérhető, azaz a szállítmány teljes értékén alapuló kártalanítás közötti különbséget. A kártalanítási összeg kiszámítása a szállítási módtól függően eltérő, ezért két példát fogunk áttekinteni – egyet a légi szállítmányozás, egyet a tengeri szállítmányozás területéről.

Az első példában két, összesen 2850 kg-os marógép vész el a tengeri szállítás során. Feltételezzük azt, hogy a fuvarozót felelősnek találják, és hogy a kárigény az áruszállítási felelősség hatálya alá tartozik, a súlyalapú Hágai/Visby szabályok szerint a szállító csupán 7980 dollárt kap kártérítésként, ez az összeg pedig jóval alacsonyabb, mint a gépek valódi értéke. Ha azonban a szállító szállítmánybiztosítást is kötött, akkor kártérítésként a két gép teljes értékének megfelelő összeget fog kapni – azaz a vállalkozását semmilyen anyagi kár nem éri. Ez hatalmas különbség: egyáltalán nem mindegy, hogy 7980 dollár vagy 70 000 dollár!

A második példában egy légi úton szállított, luxus kézitáskákat és kiegészítőket tartalmazó küldemény teljesen megsemmisül szállítás közben. Ennél a küldeménynél a szállítmány értéke magas, a súlya azonban viszonylag alacsony – az árucikkek értéke 120 000 dollár, a teljes küldemény súlya pedig 1560 kg. Ismét feltételezzük azt, hogy a fuvarozót felelösnek találják, és a kárigény az áruszállítási felelősség hatálya alá tartozik, ezúttal a Montreali Egyezmény szerint. Biztosítás nélkül a szállító mindössze 34 320 dollárt, míg szállítmánybiztosítással 120 000 dollárt kapna kártérítésként.

Ha nem rendelkezik szállítmánybiztosítással, akkor a kártérítéshez jutás időigényes folyamat lehet, amely eltereli a szállítási csapat figyelmét más fontos feladatokról – ráadásul a siker sem garantált. A szállítás előtt tehát érdemes legalább fontolóra venni a szállítmány biztosítását, bármilyen elhanyagolható távolságról is legyen szó.