Az Incoterms® magyarázata
A segítségünkkel a lehető legtöbbet hozhatja ki az Incoterms® 2020 szabályokból
Az Incoterms® szabályokat egy, a nemzetközi kézbesítésre vonatkozó normarendszerként dolgozták ki annak érdekében, hogy garantálja a nemzetközi kereskedelmi ügyletek zökkenőmentes lebonyolítását. Gyakran rövidítésekként használják őket (pl. FOB vagy CIF), néha pedig félreértésekhez vezethetnek az üzleti partnerek között. Kövesse az áruszállító szakértők útmutatásait, hogy az aktuális Incoterms® szabályok mindig Önnek kedvezzenek.
Valójában mire terjednek ki az Incoterms® 2020 szabályok?
Az adásvételi szerződés alapján az Incoterms® szabályok határozzák meg az érintett felek jogait és kötelezettségeit az árucikkeknek az eladótól a vevő részére történő kézbesítésére vonatkozóan. Közös keretrendszert biztosítanak annak megértéséhez, hogy a szállítás hogyan és ki által kerül megszervezésre, ki viseli a vele járó kockázatokat, valamint ki a felelős a küldemény biztonságáért és a vámkezelési előírásoknak való megfelelésért.
Az Incoterms® paritások elnevezése ugyanazt a szerkezetet követi – egy hárombetűs mozaikszó és egy hely neve. A hely neve rendkívül fontos, mivel ez jelzi, hogy a szállítási költségek viselése hol száll át az eladóról a vevőre. Mindemellett az egyes Incoterms paritásokban ugyanaz a helynév nem feltétlenül jelzi, hogy a kockázatok hol szállnak át a másik félre, és arról sem biztosít tájékoztatást, hogy a szállítási biztosítást hol és kinek kell elrendeznie.
A jelenlegi Incoterms® 2020 11 paritást tartalmaz. Ezek közül négyet kifejezetten a tengeri szállítmányozáshoz dolgoztak ki, mivel kizárólag a tengeri és felségvízi szállításra vonatkoznak; a fennmaradó hét feltétel minden szállítási módra vonatkozik – a vízi szállítást is beleértve.
A legfontosabb megkülönböztető tényező: A szállítás költségének megosztása
Az Incoterms® paritások elsősorban a szállítás költségeinek és megszervezésének megosztásában különböznek. Ez vonatkozik a közúti, a tengeri, a légi és vasúti áruszállításra, mindemellett azonban az árucikkek berakodása, kirakodása és csomagolása is az egyenlet részét képezi.
A nemzetközi kereskedelemben a szállítási költségek természetesen jelentősen befolyásolják a végszámlán szereplő összeget. Az „Ex-Works/Üzemből” (EXW) vagy „Delivered at Place Unloaded/Megnevezett helyre leszállítva, kirakodva” (DPU) paritás alapján vásárolt árucikkek Önnek mint vevőnek merőben eltérő költségeket keletkeztetnek. Ugyanez vonatkozik azon esetekre is, amikor Ön az eladó.
Ugyanakkor annak eldöntése, hogy melyik fél a legfelkészültebb a gyors, biztonságos és költséghatékony szállítás megszervezésére, megnyugvással töltheti el Önt. Ha kétségei merülnek fel, engedje, hogy egy szállítmányozó szakértelme oda vezesse az árucikkeit, ahol a legnagyobb szükség van rájuk.
A legfontosabb információk: Kockázatok, biztosítás és biztosítási költség
Habár fontos tisztában lenni azzal, hogy ki felel a szállítás megszervezéséért és kifizetésért, azt egyenesen elengedhetetlen tudnunk, hogy ki és mikor viseli a küldeménnyel kapcsolatos kockázatokat.
Néhány jelenlegi Incoterms® szabályban, például a Carriage and Insurance Paid To (fuvardíj, szállítás, biztosítás fizetve, meghatározott rendeltetési helyig – CIP) paritás esetében a vevő biztos lehet abban, hogy a szállítmány biztosításáért az eladó felel. Más Incoterms® szabályok nem nyújtanak tájékoztatást a biztosítással kapcsolatban, ezáltal a felekre bízzák az erről való megállapodást.
Fontos továbbá, hogy bár bizonyos esetekben a kockázatok és a szállítási költségek ugyanazon a helyen is átruházhatók (például az EXW vagy DPU küldemények esetében), nem minden Incoterms® követi ezt a szabályt. A „Carriage Paid To/Fuvardíj megfizetve a meghatározott rendeltetési helyig” (CPT) Incoterms szabály már akkor átruházza a kockázatokat az eladóról a vevőre, amikor a szállítmányt a feladási országban átadják a fuvarozónak, míg a szállítási költségeket az eladó viseli egy meghatározott rendeltetési helyig.
Vámokkal és megfelelőséggel kapcsolatos felelősségek
Végül, de nem utolsósorban a jelenlegi Incoterms® szabályok azt is meghatározzák, hogy ki a felelős a vámnyilatkozat kitöltéséért és a vámok rendezéséért mind az export, mind az import esetében. A feltételek értelmében a szállítmánynak az esetleges biztonsági ellenőrzési intézkedéseknek, valamint az összes vizsgálatnak is meg kell felelnie.
Az Incoterms® szabályok többségében az eladó a kiviteli vámokért, míg a vevő az import vámkezelésért felel. Csak az EXW paritás esetében áll fenn az a helyzet, hogy a feladó vállalja a felelősséget mind a behozatali, mind a kiviteli vámokért, míg az eladó a „Delivered Duties Paid/Vámfizetéssel leszállítva” (DDP) paritás esetében viseli ezeket a kötelezettségeket.
Kapjon logisztikai betekintést e-mailben
Iratkozzon fel havi piaci frissítéseinkre, és kapjon meghívást exkluzív webináriumokra, ahol szállítmányozási szakértőink válaszolnak a globális kereskedelemmel kapcsolatos kérdéseire.
Az Incoterms® 2020 szabályok osztályozása
Az egyes feltételek között eltérések figyelhetők meg, ami azt jelenti, hogy az Incoterms® szabályok egyszerűen feloszthatók négy kategóriára a hozzájuk tartozó betűszó első betűje alapján – ezt nem is olyan nehéz megjegyezni.
Ha Incoterms szakértő szeretne lenni, olvassa el az egyes szabályok teljes leírását súgóközpontunk Incoterms® magyarázatokkal foglalkozó részében.
E csoport – EXW
Az Incoterms® jelentése: Az EXW küldemények esetében szinte minden kötelezettség viselése a vevő felelőssége. A kötelezettségeket a szállítás kezdeti időpontjában és helyén ruházzák át a címzettre.
Az eladó biztosítja az árucikkeknek a vevőnek történő átadását a meghatározott helyen.
A vevő szervezi meg a teljes szállítást a berakodás helyétől kezdve (a fő szállítást is beleértve), és ha megkapta az árucikkeket az eladótól, attól a pillanattól ő visel minden kockázatot. Ez az export vámkezelést is magában foglalja.
F csoport – FCA, FAS és FOB
Az Incoterms® jelentése: A „Free Carrier/Költségmentesen a fuvarozónak” (FCA), „Free Alongside Ship/Bérmentesítve a hajó oldalához” (FAS) és „Free On Board/Bérmentesítve a fedélzeten” (FOB) paritások esetében a fő fuvarozást nem az eladó fizeti, és az árucikkeket egy olyan, az eladó országában lévő helyen adják át, amelyben a felek megállapodtak.
Az eladó gondoskodik a küldemény export vámkezeléséről. A szállítmányt a megnevezett szállítási helyre szállítják.
A vevő a felelős a fő szállítási szerződés teljesítéséért, a fuvarozó vagy szállítmányozó kiválasztásáért, valamint az áruszállítási költségeket is nyomon követi. Ő felel a behozatali vámok megfizetéséért.
C csoport – CPT, CIP, CFR és CIF
Az Incoterms® jelentése: A CPT, CIP, „Cost & Freight/Költség és fuvardíj” (CFR), valamint a „Cost, Insurance and Freight/Költség, biztosítás és fuvardíj” (CIF) esetében a fő fuvarozást az eladó fizeti, a kockázatok azonban az árucikkek az első fuvarozónak történő átadasakor a vevőre szállnak. A fenti feltételek közül kettő arra kötelezi az eladót, hogy biztosítást kössön az árucikkekre a vevő javára.
Az eladó a felelős a fő szállítási szerződés teljesítéséért, a fuvarozó vagy szállítmányozó kiválasztásáért, valamint az áruszállítási költségeket is nyomon követi. Ő szervezi meg, hogy az árucikkek eljussanak a berakodási helyre a fő szállításhoz, ahol a kockázatok szintén átszállnak a vevőre. Ő felel az export vámkezelés lebonyolításáért.
A vevő viseli a szállítmány fő szállítás közbeni sérülésének vagy elvesztésének kockázatát. A vevő emellett az eladóra hagyatkozik, hogy az helyes információkat adjon meg a fő fuvarozónak. Ő felel az import vámkezelés lebonyolításáért.
D csoport – DPU, DAP, DDP
Az Incoterms® jelentése: Az úgynevezett "teljes körű kézbesítési" csoportba a „Delivered at Place Unloaded/Megnevezett érkezési helyre leszállítva, kirakodva” (DPU), a „Delivered at Place/Megnevezett érkezési helyre leszállítva” (DAP) és a DDP tartozik. A költségek és kötelezettségek nagy részét az eladó viseli, és ezek akkor szállnak át a vevőre, amikor a célországban kézhez kapja az árucikkeket.
Az eladó a felelős a fő szállítási szerződés teljesítéséért, a fuvarozó vagy szállítmányozó kiválasztásáért, valamint az áruszállítási költségek nyomon követéséért. Ő szervezi meg, hogy az árucikkek eljussanak a berakodási helyre a fő szállításhoz, ahol a kockázatok szintén átszállnak a vevőre. Ő felel az export vámkezelésért, valamint DDP esetében az import vámkezelésért is.
A vevő felelős a szállítmánynak az árucikkek átadási helyén történő kirakodásáért (kivéve a DPU esetében).
A legnépszerűbb Incoterms® szabályok 2020-ban
Az Incoterms® feltételek szabályozzák a kézbesítési költségek eloszlását, valamint meghatározzák, hogy az árucikkek véletlenszerű elvesztésének vagy sérülésének kockázata mikor száll át a vevőről az eladóra. Meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén úgy tekinthető, hogy a beszállító teljesítette a kézbesítéssel kapcsolatos kötelezettségeit.
A tengeri szállítmányozást illetően a DHL Global Forwarding tapasztalatai szerint az alábbi áruszállítási Incoterms® szabályokat használták a leggyakrabban 2020-ban:
- Free On Board (FOB)
- Ex-Works (EXW)
- Free Carrier (FCA)
- Cost & Freight (CFR)
- Cost Insurance & Freight (CIF)
Ismerje meg az egyes kifejezések pontos meghatározását súgóközpontunk Incoterms® magyarázatokkal foglalkozó részében.
De pontosan hogyan kell kiválasztani a megfelelő Incoterms® szabályt? Habár a döntéshozatali folyamat bonyolult lehet, és gyakran egy adott üzleti ágazat vagy konkrét partner hagyományos gyakorlataihoz kötődik, mi megpróbáltuk kategorizálni és leegyszerűsíteni, hogy az Ön által preferált költségmegosztás és felelősségek hogyan ültethetők át egy adott Incoterms® szabályba.
Kérdések, amelyeket saját magának és üzleti partnerének is érdemes feltennie
Kezdjük egy egyszerű kérdéssel: A megfelelő szállítási mód
A „Free Alongside Ship/Bérmentesítve a hajó oldalához” (FAS), FOB, CFR és CIF paritásokat tengeri vagy vízi szállításhoz dolgozták ki. Ha a felek megállapodnak ezekben a feltételekben, akkor az eladó a kézbesítés időpontjában köteles bemutatni egy hajórakjegyet vagy más tengeri szállítási dokumentumot.
Ezek a paritások értelemszerűen nem alkalmazhatók, ha a küldeményt nem uszályon vagy hajón szállítják a szállítás nemzetközi szakasza során. Az áruszállításra vonatkozó egyéb Incoterms® szabályok tengeri, légi és vasúti szállításhoz egyaránt alkalmazhatók.
A kifejezetten a tengeri- és vízi szállításra vonatkozó Incoterms szabályok általában magukban foglalják, hogy a tengeri fuvarozó egy harmadik fél. Hajóbérlés esetén azonban a hajót bérlő fél (a vevő vagy az eladó) tekintendő fuvarozónak. A felek által tisztázandó legfontosabb pontot a rakomány hajóra rakodására, valamint arról való kirakodására vonatkozó felelősség jelenti.
Stratégiai gondolkodás: A feladatra leginkább megfelelő ember
A fő szakasz és a belföldi szállítás nem csupán azt az időt foglalja magában, amelyet a konténerek vagy raklapok egy hajón vagy teherautón töltenek – ide tartozik a berakodási és kirakodási folyamat nyomon követése, valamint a szállítmány általános épségének felügyelete a teljes út során..
Vegyünk egy konkrét példát, amelyben romlandó árucikkek kézbesítésére kerül sor. Ha az eladó rendelkezik a szükséges berendezések egy részével és/vagy azzal a szakértelemmel (például speciális képzésben részesített alkalmazottakkal, hűtőkonténerekkel…), amelyek birtokában nagyobb távolságra is szállíthat ilyen típusú árucikkeket, a vevő viszont nem rendelkezik ezekkel, akkor célszerű az eladóra ruházni a szállítás kezelésével kapcsolatos felelősséget a „Delivered At Place/Megnevezett helyre kiszállítva” (DAP) feltétel alkalmazásával.
Általánosabban megfogalmazva, az F, C vagy D csoportba tartozó paritások közüli választást arra is alapozhatjuk, hogy az eladó vagy a vevő kapacitása teszi-e lehetővé a legkedvezőbb szállítási szerződés teljesítését. Bizonyos országokban az eladót vagy vevőt jogszabályok kötelezhetik arra, hogy egy nemzeti hajózási társaság szolgáltatásait vegye igénybe.
Végül pedig ki a legalkalmasabb az állással, a visszatartással és a tárolással kapcsolatos kiadások nyomon követéséhez és ellenőrzéséhez? Engedje, hogy szállítmányozója az Ön kezébe adja az ellátási lánc irányítását.
Több puszta formalitásnál: Biztosítás és vámok
Kössön biztosítást árucikkeire. Ha vevőként egyértelműen bele szeretné foglalni a szerződésbe, hogy a beszállító felelős az árucikkek biztosításának megkötéséért, támogassa ügyletét a vonatkozó áruszállítási Incoterms® szabályokkal: válassza a CIF vagy „Carriage and Insurance Paid To/Fuvardíj, szállítás, biztosítás fizetve, meghatározott rendeltetési helyig” (CIP) paritást. Egyértelműen határozza meg a szerződésben azokat a kockázatokat, amelyekre a biztosításnak ki kell terjednie.
A nemzetközi kereskedelemben a kiviteli vámokat általában az eladó, míg a behozatali vámokat a vevő viseli. Az árucikkek import és export vámkezelése a küldemény megfelelőségéhez szükséges engedélyeket is magában foglalja.
Következésképpen bizonyos helyzetekben úgy kívánhatja, hogy mind az import, mind az export esetében a vevő vállalja a felelősséget ezért a folyamatért – ezt az EXW paritás teszi lehetővé.
Ha inkább az eladó az, akinek gondoskodnia kellene ezekről a formalitásokról az út mindkét végén, akkor a „Delivered Duties Paid/Vámfizetéssel leszállítva” (DDP) Incoterms® paritást válassza.
Kiválasztotta a legtökéletesebb Incoterms paritást a küldeményéhez? Feltétlenül tüntesse fel, hogy a 2020-as kiadást használja.
Három tipp, amelyekkel az előnyére fordíthatja az Incoterms® 2020 paritásokat
1. Hozzon dokumentált döntéseket az Incoterms® paritások kiválasztásakor
A tudás a legfőbb szövetségese – alaposan tanulmányozza az Incoterms® paritásokat, hogy az igényeihez leginkább illő paritást válassza ki.
Tekintse meg a súgóközpont Incoterms® paritásokkal foglalkozó részét
Az elméleti tudáson kívül néhány kérdést is érdemes magának feltennie a döntés előtt. Melyik fél esetében a legvalószínűbb, hogy a megfelelő döntéseket hozza meg? Melyik a legjobb szállítási mód az Ön konkrét szállítmányához? Szükség van biztosításra? (a tapasztalataink szerint általában igen)
2. Konkrétan határozza meg a kiválasztott Incoterms® paritással kapcsolatos részleteket
A megfelelő hely
Annak biztosításához, hogy a megfelelő Incoterms paritás kerüljön alkalmazásra, az adott paritást egyértelműen fel kell tüntetni az adásvételi szerződésen az alábbi struktúra szerint:
[Selected Incoterms®], [Named location], [in accordance with Incoterms® 2020]pl. CIF, Long Beach, Incoterms® 2020
Az Incoterms paritás csak akkor érvényes, ha a szerződő felek meghatároztak egy városi helyszínt vagy kikötőt. Ezeket a helyeket a lehető legpontosabban kell feltüntetni.
A megfelelő változat
Továbbra is van lehetőség az Incoterms® 2010, az Incoterms® 2000, de akár az Incoterms® paritások korábbi változatainak használatára is. Így a kézbesítés feltételeinek meghatározásakor fontos jelezni, hogy az Incoterms® paritások mely változata alkalmazandó.
3. Tartsa észben, hogy az Incoterms® paritások mely tényezőkre NEM terjednek ki
Ahogy már fent ismertettük, az Incoterms® paritások csak azt határozzák meg, hogy a költségek és a kockázatok hogyan oszlanak meg az eladó és a vevő között.
Az Incoterms® paritások sem az árucikkekért fizetendő árat, sem a fizetési módot nem határozzák meg.
Mindemellett az árucikkek tulajdonjogának átadását, illetve a szerződésszegés esetén alkalmazandó rendelkezéseket sem szabályozzák. Ezeket a kérdéseket általában az értékesítési szerződés kifejezett feltételeiben, illetve az arra vonatkozó jogszabályokban határozzák meg. A feleket mindemellett szigorúan kötik a törvények – előfordulhat, hogy ezek elsőbbséget élveznek az adásvételi szerződés bármely aspektusával szemben, a kiválasztott Incoterms® paritásokat is beleértve.
Három kerülendő hiba az Incoterms® paritás kiválasztásakor
1. Egymásnak ellentmondó feltételek a dokumentációban
A vámérték meghatározásakor a szállításról kiállított számlát veszik alapul.
Következésképpen ha a szerződésben az szerepel, hogy a szállításról az EXW feltételek alapján született megállapodás, akkor egy CIP kézbesítést említő számla kérdéseket fog felvetni, és a küldemény vámkezelését is késleltetheti. Ez rendkívül fontos, ha a szerződés nem köti ki azt, hogy a számlán más feltételek is szerepelhetnek az árucikkek kézbesítésére vagy árképzésére vonatkozóan.
2. Félreértések a felek között a kiválasztott Incoterms® paritásban meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban
Az Incoterms szabályokat azzal a céllal hozták létre, hogy közös referenciakeretet biztosítson a nemzetközi kézbesítéshez, és ezáltal megkönnyítsék a globális kereskedelmet. Mivel jelenleg egy új változat is alkalmazható, feltétlenül érdemes kétszer is átbeszélni a kiválasztott Incoterms® paritás konkrét vonatkozásait. Erre remek példa az EXW és az FCA paritás.
Az FCA feltételei szerint az eladó közvetlenül a saját telephelyén, egy másik meghatározott helyen adja át az árucikkeket a fuvarozónak vagy egy másik, a vevő által kijelölt személynek. Az Incoterms® szabályok 2020-as változata rögzíti, hogy a vevőnek tájékoztatnia kell az eladót arról az időintervallumról vagy pontos dátumról, amikor a fuvarozó (vagy más kijelölt fél) felveszi az árut.
A látszólag hasonló EXW feltételekkel ellentétben az FCA ugyanakkor nem rögzíti az eladó azon kötelezettségét, hogy értesítse a vevőt arról, hogy az árucikkek készen állnak a szállításra – az ez ügyben érkező vevői panaszok megalapozatlanok. Jobb a biztonság – tájékoztassa az ügyfelét!
3. Nem megfelelő szállítási mód kiválasztása a CIF vagy CIP feltételek használata mellett
A CIP feltételek szerint az eladónak teljesítenie kell egy szállítási szerződést, és viselnie kell a küldemény kézbesítésével járó költségeket a célállomáson – a kiválasztott szállítási módtól függetlenül.
A CIF magában foglalja az eladó azon kötelezettségét, hogy teljesítsen egy megállapodást, valamint viselje az összes olyan költséget és áruszállítási díjat, amely az árucikkeknek a megadott tengeri vagy folyami célkikötőbe való kézbesítéséhez szükséges. Amennyiben az értékesítés a CIF feltételek alapján ment végbe, akkor az árucikkek közúton történő kézbesítése a kézbesítési kötelezettség nem megfelelő teljesítésének minősülhet.
Infografika letöltése
Ez is érdekelheti
Szeretne még több szállítmányozási történetet olvasni?
Minden hónapban megkapja a legfrissebb híreket a légi, tengeri és vasúti szállítmányozásról a postaládájába, valamint rendszeres meghívókat webináriumainkra.
